ÁTTEKINTÉS
A mobil operációs rendszererek az operációs rendszerek azon csoportja, melyeket elsősorban kézi eszközökre fejlesztenek pl. telefon, táblagép. Ez a trend mára már kissé megváltozott, de erről majd később.
Felépítésük általában nagyban hasonlít az asztali számítógépeken és laptopokon használtakéra, viszont ezek fejlesztésénél az egyszerűbb kezelhetőség, a vezeték nélküli kapcsolattartás és a multimédiás tartalmak kezelése az elsődleges szempont.
MOBIL OPERÁCIÓS RENDSZERT FUTTATÓ ESZKÖZÖK
Mobiltelefon: A mobiltelefonokban használt operációs rendszerek zárt rendszerűek, új alkalmazásokat általában nem lehet telepíteni rájuk. Némelyik futtatni képes Java alkalmazásokat egy külön elinduló Java keretrendszeren keresztül. A legismertebbek ezek közül a Nokia által fejlesztett S40, valamint a kínai eredetű telefonok tömkelegén futó MediaTek által fejlesztett MTK.
Kézi számítógép: Valamikor régen, amikor a telefonokat telefonálásra szánták, megjelentek a kézi számítógépek, vagy más néven PDA-k. Később ezeket felvértezték telefonos képességekkel, ezek lettek az XDA-k. Mai leszármazottaikat csak úgy hívjuk: okostelefonok. A legismertebb PDA-s operációs rendszerek a Psion által fejlesztett EPOC, Palm által fejlesztett PalmOS, valamint a Microsoft által fejlesztett Windows Mobile.
Okostelefon: A legelső ilyen operációs rendszer a Symbian OS, mely a Psion, Nokia, Motorola, Ericsson közreműködésével jött létre. Ma a legelterjettebb a Google féle Android, az Apple iOS, a Microsoft Windows Phone, és a BlackBerry (korábban RIM) BlackBerry OS.
Táblagép: Volt idő, amikor próbálták a gyártók külön fejleszteni a táblagépekre és az okostelefonokra szánt operációs rendszerüket, ennek köszönhetően született meg az Android 3.0, valamint a BlackBerry PlayBook OS. Mára ezek teljesen eltűntek.
MA HASZNÁLATOS OPERÁCIÓS RENDSZEREK
Google Android: Az első verziója 2007. november 5-én jelent meg. Google Android-nak emlegetjük, de valójában helytelenül, mert az Android operációs rendszert nem az Google fejleszti, hanem az Open Handset Alliance, melynek a Google-n kívün több mint 80 cég a tagja. Jelenleg az 5.1 verziónál járnak.
Az Android lényegében egy Linux kernelen futó Dalvik VM, ami egy Java virtuális gép. Ezen futnak (vagy nem az applikációk). Mivel a rendszer teljesen nyílt, ezért bárki fejleszthet hozzá alkalmazásokat. A multitasking addig működik, amíg a rendszer be nem zárja a háttérben futó folyamatot, mielőtt elfogy a szabad rendszermemória.
Apple iOS: Az első verziója 2007. június 27-én jelent meg az 1.2b1 verzióval. Ekkor még igazából nem volt neve, az iOS elnevezést 2008. március 6-án kapta, amikor az első fejlesztő készletet kiadták hozzá. Jelenleg a 8.2-es verziónál tartanak.
Az iOS szoros rokonságban van az aktuális Mac OS X-verzióval, mivel az XNU kernel egy változatát használja. A fejlesztőkészlet ugyan nyílt, de alkalmazást közzétenni csak az tud, aki iPhone Developer Program tag. Multitasking képességei korlátozottak.
Microsoft Windows Phone: 2010. októberében jelent meg a 7-es verzió. A korábbi verziókat még Windows Mobile-nak nevezték, utolsó verzója a 6.5-ös volt. Mivel a Microsoft teljesen újraírta a teljes operációs rendszert, ezért az lefelé nem kompatibilis. Jelenleg a 8.1 Update 2 a legfrissebb kiadás. A többfeladatos módot úgy oldották meg benne, hogy az alkalmazásnak van egy aktív és egy deaktív állapota. A háttérbe tett alkalmazás deaktiválódik, ilyenkor a rendszer egy képet rögzít róla. Az alkalmazás ide tér vissza, ha újra aktívvá tesszük. Memóriafogyás esetén a deaktivált alkalmazások sorra bezárásra kerülnek.
BlackBerry OS: Az első verzió 1999. januárjában jelent meg. A rendszert a 7.1-es verzióig csiszolgatták, majd QNX alapon elkészítették az új 10-est, melynek különlegessége, hogy Androidos alkalmazásokat is képes futtatni. Jelenleg a 10.3.1 a legfrissebb hivatalos verzió.
A BlackBerry 2010-ben vásárolta fel a QNX-et. A kernel stabilitását jelzi, hogy atomerőművekben használják. A BlackBerry ott tart a QNX fejlesztésével, hogy ma már az Audi, BMW, Mercedes, Toyota stb.. ezt használja az autós fedélzeti rendszer üzemeltetésére.
A BlackBerry OS 10 stabilitása a QNX-nek köszönhető. Mivel a rendszer tartalmaz Android futtató környezetet, így az androidra írt alkalmazások többsége hiba nélkül, sőt sok esetben gyorsabban futtatható rajta, mint egy valódi Android okostelefonon. A többfeladatos módja fejlett.
Tizen: Szintén egy Linux kernelre épülő operációs rendszer, ami viszont nem képes Android-os alkalmazásokat futtatni. A Samsung a Bada sikertelensége után nem adta fel, és 2012. január 1-én a LiMo Foundation-t átnevezve létrejött a Tizen Association. A rendszer első működőképes verziója 2012. április 30-án jelent meg. A fejlesztése jelenleg a 2.3-as verziónál tart, különlegessége, hogy a Samsung nem kizárólag okostelefonra tervezte a rendszert, 2014-ben már a Samsung okostévék is Tizen operációs rendszert futtatnak.
WebOS: A szebb napokat is megélt Palm 2009. januárjában indította útjára a Palm OS leváltására hivatott WebOS-t, mely szintén Linux kernelre épül. A HP hogy megszerezze a WebOS-t, 2010 áprilisában felvásárolta a Palm-ot, majd alig egy év után az egészet felszámolta. 2013. február 25-én az LG jogot vásárolt a WebOS felhasználására. Megszerezte a teljes dokumentációt, forráskódokat. A rendszert okostelefonokban nem használhatja, ezért az LG okostévékben, és okosórákban állította hadrendbe.
Firefox OS: Először 2012. februárjában mutatták be ezt a Linux kernelre épülő rendszert. Különlegessége, hogy HTML5-ben lehet alkalmazásokat fejleszteni rá, gyakorlatilag úgy, mintha egy weboldal lenne. Azóta folyamatosan fejlesztik, viszont csak néhány gyártó jelentett be vele okostelefont, így egyenlőre nincs elterjedve. Jelenleg a 2.1.0-ás verziónál jár.
Ubuntu Touch OS: 2011. október 31-én jelentették be először, hogy az Ubuntu platform mobilos verzióján dolgoznak. Végül 2013. október 17-én jelent meg az 1.0-s verziója. Jelenleg a BQ Aquaris E4.5 az egyedüli európában kapható okostelefon, amit ezzel a rendszerrel szállítanak. Az elképzelés az, hogy ami az asztali Ubuntu operációs rendszeren fut, az tud majd futni az Ubuntu Touch OS-t futtató telefonon is.
VÉLEMÉNY
BlackBerry OS – Véleményem a BlackBerry OS a legígéretesebb rendszer jelenleg. Van még mit csiszolni rajta, de a használata egyszerű, és stabil. Mivel az androidos alkalmazások külön rétegen futnak, így annak fagyása nem jelenti a telefon fagyását is. Az applikáció bármikor bezárható.
iOS – Alapvetően nem vagyok híve az Apple üzletpolitikájának, de a rendszer hibái ismeretében is el kell ismerni, hogy ott van az élmezőnyben a helye. Hogy van aki első helyre tenné? Szerintem ameddig az Apple úgy áll hozzá a szabványokhoz mint most, addig nincs előrébb hely.
Android – Ha nem lenne annyira erőforrás pazarló, mint amilyen, akkor akár előrébb is lehetne. Hát ha még stabil is lenne…
Windows Phone – Az új 8.1 Update 2 kiadás stabil, nagyon gyors. Vannak viszont olyan hiányosságai a rendszernek, amik nagyon kellenének. Ha a készülő 10-es változat befoltozza a hiányosságokat, akár még előre is törhet.
Tizen, WebOS – Az okostévék és okosórák korában ezekkel
már nap mint nap találkozunk, legfeljebb nem is tudunk róla. Ha egyéb készüléken is elterjednének, az nagyon jó lenne.
És a többi – A Firefox OS elképzelése nem rossz, csak későn érkezett a buliba, így a szép lányokat már mind elkapkodták. Az Ubuntu Touch OS-ből szerintem maximum réteg termék válhat. A többi, itt nem említett operációs rendszerekkel ugyanaz a baj mint ezekkel, nincs hely a piacon.