Íme az új Copilot, vagy mégsem…

Világszerte harsogták a médiumok, hogy 2023. szeptember 26-án érkezik a Windows 11 új, nagyszabású frissítése. A legnagyobb hír a Copilot megjelenése volt, ami a mesterséges intelligencia integrálását jelentette a Windows 11-ben. Ez olyan új funkciókat eredményezve, mint a képek szövegtartalmának felismerése, másolása stb. A Copilot lehetőséget ad egy akár egészen hosszú szöveg lényegi összefoglalójának elkészítésére pillanatok alatt, és egyéb nyalánkságok. A megújult Paint-nek köszönhetően képek manipulációja és a többi, és a többi.

Ehhez képest érkezett egy módosított fájlkezelő, ami már képes olvasni a .rar és a .7zip fájlokat is (készíteni még nem tud), valamint a gépházban lehetőségünk van vezérelni az RGB led-ek beállításait.

És igen, ennyi. Nincs itt semmi látnivaló, mindenki haladjon tovább…

Melyik androidos felület a legjobb?

Ezt a kérdést amilyen egyszerű feltenni, annyira nehéz megválaszolni. Azt hogy egy felület mennyire jó, több dolog együttesen határozza meg, nem kis részt ebből szubjektív dolgok tesznek ki pl. a kinézete, de a funkcionalitás egyes elemeit is ide tehetjük, mert pl. nekem fontos a gyors keresési lehetőség a telefonon található kontaktokról, üzenetekről, és ezt nem feltétlenül a Google megoldásával képzelem el.

Ebből kiindulva erősen szubjektív lesz mindig az eredmény, attól függően, hogy kinek mi a fontos, mi a szép. Így ez a mostani cikkre is érvényes. Mos pedig dióhéjban összefoglalok néhány dolgot, ami alapján pontozni fogom a felületeket.

design – Ez mindenkinél más és más, ez abszolút az én véleményem lesz. Ide vesszük a testreszabhatóságot is, ami nem feltétlenül csak a témázhatóságot jelenti, de azt is, hogy egy új Launchert rápakolva milyen lesz az összkép. Ez ugyanis nem mindig járható út, pl. a mostani Huawei P Smart-omnál egyértelműen a rendszer korlátozó funkciói miatt nem érdemes más Launchert rápakolni.
funkcionalitás – Ebben is lesznek szubjektív dolgok, mert pl. nekem fontos, hogy egy felületben legyen védelem a zsebben feloldás ellen, és szeretem azt is, ha egy névjegyet a főképernyőn gyorskereséssel elérek, pláne, ha onnan fel is tudom hívni.
sebesség – Ez egy elég fontos dolog, mert nem mindegy, hogy egy teljesen folyamatos rendszert kapunk, vagy egy folyamatosan dadogót. Persze nem mindegy, hogy milyen a vas alatta, de alapvetően egy gyengébb rendszeren is lehet fluid a felület, ha az jól van optimalizálva.
stabilitás – Ez is egy fontos pont, bár ma már nem túl gyakori egyik gyártónál sem, hogy olyan telefont dobnak piacra, aminél naponta összeomlik a felület.
Szóval van 4 pont ami alapján mérlegelni fogunk, így az egyszerűség kedvéért 5 pont lesz az elérhető maximum pontszám is. Kezdjük is az elején.

Launcher3 – azaz a legalapabb gyári Android felület (nem a Pixel)
Ezt azért fontos kivesézni, mert sok telefonon ez fut, köztük sokak kedvencén a Xiaomi MI A1-en is!

Design: Nyers android, semmi sallang. Testreszabhatóság kimerül a világos és a sötét értesítési sáv használatában. Nálam ez csak 3 pont.

Funkcionalitás: Nincsenek a gesztusok kezelve, nincs zseb mód. Valójában semmi extra nincs. Viszont ami van, az mindig működik. Ezért 3 pont.

Sebesség: Ha legalább olyan jól van optimalizálva, mint a Xiaomi MI A1-en, akkor ok, de láttam már dadogni is, pedig nem alap telefon volt. Új korában alapvetően ok, de később, amikor már belakta az ember, elkezd kicsit lassulgatni. 4 pont.

Stabilitás: Ez megint az optimalizáláson múlik, de általában nincs vele nagy gond. 5 pont.

Összesen: 15 pont

Pixel Launcher
Design: Lényegében ugyanolyan mint az elődje, leszámítva az appok elérését, ami tényleg jó. Ezért jár a 4 pont.

Funkcionalitás: Lényegében mint az elődje. 3 pont.

Sebesség: Na ebbe nem lehet belekötni. 5 pont.

Stabilitás: Ez is ott szokott lenni a szeren. 5 pont.

Összesen: 17 pont.

Samsung Experience
Hogy miért a Samsung felületével folytatódik a sor amikor nem tartozik a kedvenceim közé? Azért mert megérdemli, mert tényleg jó, már nem az a idegörlő mint a Touchwiz volt annak idején.

Design: Ebbe nem tudok belekötni. 5 pont.

Funkcionalitás: Alapvetően rendben van, és akinek elég a Google féle keresés, az ideképzelhet 5 pontot, nekem viszont 4 pont.

Sebesség: 5 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 19 pont.

LG UI
A másik koreai is lassan összekaphatná magát.

Design: Nem rossz, de a Samsung-é jobb. 4 pont.

Funkcionalitás: Nálam ez is csak 4 pont.

Sebesség: Egy kicsit kényelmes, de legalább folyamatos. 4 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 17 pont.

HTC Sense
Sajnos ez a másik véglet. Évek óta nem tud megújulni magával a gyártóval egyetemben.

Design: Csak mert jó a témázhatóság, jóindulatból kap 4 pontot.

Funkcionalitás: 4 pont.

Sebesség: Hát, ennél láttunk már sokkal jobbat. 3 pont.

Stabilitás: Sajnos anno a One M7-emnél is előfordult, és most az új U12+-nál is vannak fagyások, ami egy több mint 200 ezer forintos telefonnál egyszerűen elfogadhatatlan! Ezért csak 3 pont.

Összesen: 14 pont.

Sony Xperia Launcher
A Sony régen amennyire iránymutató volt, mára semmi sem maradt ebből. Furcsának tartatom azt is, hogy a Sony a saját kamera rendszerével nem tud olyan képet készíteni, mint sok más gyártó, aki a Sony-tól vásárolja a szenzort. De ez egy másik sztori…

Design: A témázási lehetőség miatt 4 pont.

Funkcionalitás: Jóindulattal 4 pont.

Sebesség: Az hibátlan. 5 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 18 pont.

Huawei EMUI
Design: Témázható meg minden, de csak 4 pont.

Funkcionalitás: A gyors keresés megléte és kiváló működése miatt 5 pont.

Sebesség: 5 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 19 pont.

Meizu Flyme
Design: A különlegessége miatt egyértelműen 5 pont.

Funkcionalitás: 4 pont.

Sebesség: Hihetetlen, de 5 pont.

Stabilitás: Anno az M3 Note-ommal sem volt baj, azóta pedig még jobb lett. 5 pont.

Összesen: 19 pont.

Xiaomi MIUI
Design: Nagyon jó a témázhatóság, ezért 5 pont.

Funkcionalitás: 4 pont.

Sebesség: A Flyme miatt csak 4 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 18 pont.

Összegzés:
Tudom a lista nem teljes, de nem is ez volt a cél. Nem maradt más hátra, mint megnézni a sorrendet, ezzel együtt mintegy győztest illetve győzteseket is hirdetni, bár a sorrendet nem véletlenül állítottam fel így:

1. Huawei EMUI
1. Meizu Flyme
1. Samsung Experience
2. Xiaomi MIUI
2. Sony Xperia Luncher
3. LG UI
3. Pixel Launcher
4. Launcher3
5. HTC Sense

Mobil operációs rendszerek

ÁTTEKINTÉS

A mobil operációs rendszererek az operációs rendszerek azon csoportja, melyeket elsősorban kézi eszközökre fejlesztenek pl. telefon, táblagép. Ez a trend mára már kissé megváltozott, de erről majd később.
Felépítésük általában nagyban hasonlít az asztali számítógépeken és laptopokon használtakéra, viszont ezek fejlesztésénél az egyszerűbb kezelhetőség, a vezeték nélküli kapcsolattartás és a multimédiás tartalmak kezelése az elsődleges szempont.

MOBIL OPERÁCIÓS RENDSZERT FUTTATÓ ESZKÖZÖK

Mobiltelefon: A mobiltelefonokban használt operációs rendszerek zárt rendszerűek, új alkalmazásokat általában nem lehet telepíteni rájuk. Némelyik futtatni képes Java alkalmazásokat egy külön elinduló Java keretrendszeren keresztül. A legismertebbek ezek közül a Nokia által fejlesztett S40, valamint a kínai eredetű telefonok tömkelegén futó MediaTek által fejlesztett MTK.

Kézi számítógép: Valamikor régen, amikor a telefonokat telefonálásra szánták, megjelentek a kézi számítógépek, vagy más néven PDA-k. Később ezeket felvértezték telefonos képességekkel, ezek lettek az XDA-k. Mai leszármazottaikat csak úgy hívjuk: okostelefonok. A legismertebb PDA-s operációs rendszerek a Psion által fejlesztett EPOC, Palm által fejlesztett PalmOS, valamint a Microsoft által fejlesztett Windows Mobile.

Okostelefon: A legelső ilyen operációs rendszer a Symbian OS, mely a Psion, Nokia, Motorola, Ericsson közreműködésével jött létre. Ma a legelterjettebb a Google féle Android, az Apple iOS, a Microsoft Windows Phone, és a BlackBerry (korábban RIM) BlackBerry OS.

Táblagép: Volt idő, amikor próbálták a gyártók külön fejleszteni a táblagépekre és az okostelefonokra szánt operációs rendszerüket, ennek köszönhetően született meg az Android 3.0, valamint a BlackBerry PlayBook OS. Mára ezek teljesen eltűntek.

MA HASZNÁLATOS OPERÁCIÓS RENDSZEREK

Google Android: Az első verziója 2007. november 5-én jelent meg. Google Android-nak emlegetjük, de valójában helytelenül, mert az Android operációs rendszert nem az Google fejleszti, hanem az Open Handset Alliance, melynek a Google-n kívün több mint 80 cég a tagja. Jelenleg az 5.1 verziónál járnak.
Az Android lényegében egy Linux kernelen futó Dalvik VM, ami egy Java virtuális gép. Ezen futnak (vagy nem az applikációk). Mivel a rendszer teljesen nyílt, ezért bárki fejleszthet hozzá alkalmazásokat. A multitasking addig működik, amíg a rendszer be nem zárja a háttérben futó folyamatot, mielőtt elfogy a szabad rendszermemória.

Apple iOS: Az első verziója 2007. június 27-én jelent meg az 1.2b1 verzióval. Ekkor még igazából nem volt neve, az iOS elnevezést 2008. március 6-án kapta, amikor az első fejlesztő készletet kiadták hozzá. Jelenleg a 8.2-es verziónál tartanak.
Az iOS szoros rokonságban van az aktuális Mac OS X-verzióval, mivel az XNU kernel egy változatát használja. A fejlesztőkészlet ugyan nyílt, de alkalmazást közzétenni csak az tud, aki iPhone Developer Program tag. Multitasking képességei korlátozottak.

Microsoft Windows Phone: 2010. októberében jelent meg a 7-es verzió. A korábbi verziókat még Windows Mobile-nak nevezték, utolsó verzója a 6.5-ös volt. Mivel a Microsoft teljesen újraírta a teljes operációs rendszert, ezért az lefelé nem kompatibilis. Jelenleg a 8.1 Update 2 a legfrissebb kiadás. A többfeladatos módot úgy oldották meg benne, hogy az alkalmazásnak van egy aktív és egy deaktív állapota. A háttérbe tett alkalmazás deaktiválódik, ilyenkor a rendszer egy képet rögzít róla. Az alkalmazás ide tér vissza, ha újra aktívvá tesszük. Memóriafogyás esetén a deaktivált alkalmazások sorra bezárásra kerülnek.

BlackBerry OS: Az első verzió 1999. januárjában jelent meg. A rendszert a 7.1-es verzióig csiszolgatták, majd QNX alapon elkészítették az új 10-est, melynek különlegessége, hogy Androidos alkalmazásokat is képes futtatni. Jelenleg a 10.3.1 a legfrissebb hivatalos verzió.
A BlackBerry 2010-ben vásárolta fel a QNX-et. A kernel stabilitását jelzi, hogy atomerőművekben használják. A BlackBerry ott tart a QNX fejlesztésével, hogy ma már az Audi, BMW, Mercedes, Toyota stb.. ezt használja az autós fedélzeti rendszer üzemeltetésére.
A BlackBerry OS 10 stabilitása a QNX-nek köszönhető. Mivel a rendszer tartalmaz Android futtató környezetet, így az androidra írt alkalmazások többsége hiba nélkül, sőt sok esetben gyorsabban futtatható rajta, mint egy valódi Android okostelefonon. A többfeladatos módja fejlett.

Tizen: Szintén egy Linux kernelre épülő operációs rendszer, ami viszont nem képes Android-os alkalmazásokat futtatni. A Samsung a Bada sikertelensége után nem adta fel, és 2012. január 1-én a LiMo Foundation-t átnevezve létrejött a Tizen Association. A rendszer első működőképes verziója 2012. április 30-án jelent meg. A fejlesztése jelenleg a 2.3-as verziónál tart, különlegessége, hogy a Samsung nem kizárólag okostelefonra tervezte a rendszert, 2014-ben már a Samsung okostévék is Tizen operációs rendszert futtatnak.

WebOS: A szebb napokat is megélt Palm 2009. januárjában indította útjára a Palm OS leváltására hivatott WebOS-t, mely szintén Linux kernelre épül. A HP hogy megszerezze a WebOS-t, 2010 áprilisában felvásárolta a Palm-ot, majd alig egy év után az egészet felszámolta. 2013. február 25-én az LG jogot vásárolt a WebOS felhasználására. Megszerezte a teljes dokumentációt, forráskódokat. A rendszert okostelefonokban nem használhatja, ezért az LG okostévékben, és okosórákban állította hadrendbe.

Firefox OS: Először 2012. februárjában mutatták be ezt a Linux kernelre épülő rendszert. Különlegessége, hogy HTML5-ben lehet alkalmazásokat fejleszteni rá, gyakorlatilag úgy, mintha egy weboldal lenne. Azóta folyamatosan fejlesztik, viszont csak néhány gyártó jelentett be vele okostelefont, így egyenlőre nincs elterjedve. Jelenleg a 2.1.0-ás verziónál jár.

Ubuntu Touch OS: 2011. október 31-én jelentették be először, hogy az Ubuntu platform mobilos verzióján dolgoznak. Végül 2013. október 17-én jelent meg az 1.0-s verziója. Jelenleg a BQ Aquaris E4.5 az egyedüli európában kapható okostelefon, amit ezzel a rendszerrel szállítanak. Az elképzelés az, hogy ami az asztali Ubuntu operációs rendszeren fut, az tud majd futni az Ubuntu Touch OS-t futtató telefonon is.

VÉLEMÉNY

BlackBerry OS – Véleményem a BlackBerry OS a legígéretesebb rendszer jelenleg. Van még mit csiszolni rajta, de a használata egyszerű, és stabil. Mivel az androidos alkalmazások külön rétegen futnak, így annak fagyása nem jelenti a telefon fagyását is. Az applikáció bármikor bezárható.

iOS – Alapvetően nem vagyok híve az Apple üzletpolitikájának, de a rendszer hibái ismeretében is el kell ismerni, hogy ott van az élmezőnyben a helye. Hogy van aki első helyre tenné? Szerintem ameddig az Apple úgy áll hozzá a szabványokhoz mint most, addig nincs előrébb hely.

Android – Ha nem lenne annyira erőforrás pazarló, mint amilyen, akkor akár előrébb is lehetne. Hát ha még stabil is lenne…

Windows Phone – Az új 8.1 Update 2 kiadás stabil, nagyon gyors. Vannak viszont olyan hiányosságai a rendszernek, amik nagyon kellenének. Ha a készülő 10-es változat befoltozza a hiányosságokat, akár még előre is törhet.

Tizen, WebOS – Az okostévék és okosórák korában ezekkel
már nap mint nap találkozunk, legfeljebb nem is tudunk róla. Ha egyéb készüléken is elterjednének, az nagyon jó lenne.

És a többi – A Firefox OS elképzelése nem rossz, csak későn érkezett a buliba, így a szép lányokat már mind elkapkodták. Az Ubuntu Touch OS-ből szerintem maximum réteg termék válhat. A többi, itt nem említett operációs rendszerekkel ugyanaz a baj mint ezekkel, nincs hely a piacon.

Operációs rendszerek: A kezdetektől napjainkig

Az operációs rendszer felépítése
Operációs rendszernek nevezzük azt az alapszoftvert, mely közvetlenül kezeli a hardvert, valamint a felhasználói felületén keresztül lehetővé teszi felhasználói programok futtatását.
Az operációs rendszerek felépítése alapvetően három részből áll:
Kernel – A rendszermag közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban
Alacsony szintű segédprogramok
Shell – A felhasználói felület, ami lehet szöveges és grafikus is
Léteznek operációs rendszerek, melyekben a kernel és a shell különválnak (pl. Linux), így lehetőség nyílik többféle kernelt, valamint többféle felhasználói felületet használni.

Történelem
1956: GM-NAA I/O – A világ első operációs rendszere, ami az 1954-ben megjelent IBM 704 számítógépre készült. A General Motors és a North American Aviation programozó készítették.
1959: SHARE Operációs Rendszer (SOS) – Lényegében a GM-NAA I/O továbbfejlesztése. Készítői a SHARE User Group, melyet 1955-ben alapítottak Los Angeles környéki IBM 701-es felhasználók.
1960: IBSYS – Az IBM a SHARE Operációs Rendszert alapul véve kezdte fejleszteni. Végül 13 verzió látott napvilágok, az utolsó 1963-ban jelent meg. Eredetileg az IBM 7090/7094 gépekre készült.
1964: OS/360 – Az IBM System/360 számítógépcsalád számára készített operációs rendszer. A rendszerre készített programok ugyanis a rendszer bármelyik számítógépén futtatható volt, ezáltal megszűnt az eddigi gép-orientáltság.
1966: DOS/360 – Az OS/360
1968: CP/CMS – Az IBM System/370 lényegében a 360-as gépcsalád továbbfejlesztése volt. A számára készített operációs rendszer a CP/CMS kompatibilis volt a korábbi OS/360-al, így az arra írodott programok futtathatóak voltak az új környezetben is.
1969: UNIX: A fejlesztését az a Ken Thompson végezte, aki egyike volt azoknak a programozóknak, akik 1964-től fejlesztettek egy Multics nevű rendszert, mely sok funkciójában úttörőnek számított. A Multics viszont hivatalosan soha nem készült el, ennek ellenére nagygépeken 2000-ig több helyen is használták. A Unix operációs rendszer ( mely eredetileg UNICS lett volna) első hivatalos verziója egy PDP–11/20 gépen futott, 1970-ben.
1970: TOPS-10 – A rendszert a DEC fejlesztette DPD-6 és -10 számítógépekre. A rendszer alapjai már 1964-ben is léteztek, akkor még csak monitor szoftverként működött. Folyamatosan fejlesztették. de a nevét csak 1970-ben kapta meg, az 5.01-es verzió megjelenésekor.
1974: CP/M – Ebben az évben jelenik meg az Intel 8080, az első igazán jól használható mikroprocesszor. Erre az architektúrára készül a CP/M operációs rendszer. Fejlesztője Gary Kindall a Digital Research Inc.-ben.
1979: 86-DOS – Mintha csak a CP/M másolata volna. Az operációs rendszert a Seattle Computer Products fejlesztette Intel 8086 rendszerű számítógépekhez. 1980-ban QDOS-nak keresztelik, majd így értékesítik.
1980: Apple Lisa – Az Apple még 1978-ban kezdte el fejleszteni a rendszert, mely végül 1980-ban az azonos nevű számítógépen látott napvilágot. Grafikus felülete volt, és olyan tulajdonságokkal rendelkezett, melyek nagyon előremutatóak voltak.
1981: MS-DOS – Az IBM 1980-ban bemutatja az ez első PC-t, melyhez szüksége volt egy új operációs rendszerre, ami egyszerű, olcsó. A cég a Microsoft-tal kötött megállapodást, mely korábban Basic fordítókat készített. A Microsoft gyorsan megvásárolta 75.000$-ért a QDOS licencét, majd továbbfejlesztve a szoftvert az IBM-nek kezdte licencelni azt PC-DOS néven.
1982: GEOS – Megjelenik a Commodore 64 számítógép, s hozzá a GEOS grafikus felületű operációs rendszer.
1984: MAC OS – Az ugyanebben az évben megjelent Apple Lisa 2-t egyszerűen átkeresztelték Macintosh 128k-ra, amikor bemutatták vele a Mac OS-t, mely első üzleti sikert jelentő operációs rendszer lett. 2001-ig fejlesztették a rendszert, majd leváltották azt.
1985: Windows 1.0 – Megjelenik az első Microsoft Windows verzió, mely nem önálló operációs rendszer volt, leginkább csak a DOS kiterjesztése. Sokban emlékeztet az Apple Mac OS termékére, emiatt a két gyártó pereskedett is egymással.
1987: OS/2 – A Microsoft és az IBM közös terméke, mely arra volt hivatott, hogy a DOS-t leváltsák vele. Ugyanebben az évben jelenik meg a Windows 2.0, valamint a Minix, mely egy ingyenes Unix-szerű rendszer.
1990: Windows 3.0 – A Microsoft kiadja a Windows 3.0 verzióját.
1991: BeOS – A BeOS kiemelkedő multimédiás képességeivel próbált utat törni magának. Eredetileg BeBox gépeken futott, de később készült a rendszerből Intel processzoron futó változata is. Ebben az évben kezdte fejleszteni Linus Torvalds a Linux rendszermagot.
1992: OS/2 2.0 – Az első, tisztán IBM-es OS/2 a 2.0 verzió volt. Az új grafikus felület (Workplace Shell) lett az első PC-s objektum orientált felhasználói felület. Ebben az évben jelenik meg a Windows 3.1 is.
1993: Windows NT, Debian Linux – A Microsoft megjelenteti a teljesen új kernelre épülő Windows NT-t, mely biztonságosabb és stabilabb mint elődei. Bár korábban is használható volt a Linux, de a Debian Linux volt az első, amelyik minden egybecsomagolva segítette a Linux használatát.
1994: OS/2 Warp 3.0 – Az igazi áttörés. Komoly erőforrásigénye volt, viszont képes volt Windows-os programok is futtatni.
1995: Windows 95 – Az első önállóan futni tudó Windows verzió.
1996: OS/2 Warp 4 – Az utolsó kiadás. Kér érte, mert hatalmas áttörést hozott az operációs rendszerek piacán. Az IBM a fejlesztést befejezte, a támogatást 2006-ban megszüntette.
1998: Windows 98 – Sok elemét a 95-től örökölte. Legsikeresebb verziója az 1999-ben megjelent SE verziója volt.
2000: Windows ME, Windows 2000 – Az utolsó nem NT kernelre épülő Wondows a ME volt. Otthoni felhasználóknak szánták, és bár a 98 SE-hez képest biztonságosabb és gyorsabb volt a használata, nem tudott elterjedni. A Windows 2000 bár üzleti felhasználásra készült, az otthoni felhasználók is jobban kedvelték stabilitása miatt.
2001: Mac OS X, Windows XP – Az Apple sereghajtóból egyből az élvonalba került. Unix családba tartozó rendszermag, új, látványos kezelőfelület, felülmúlhatatlan stabilitás. A Windows XP gyakorlatilag a Windows 2000 továbbgondolása, és bár a Microsoft legsikeresebb terméke, technikailag a Mac OS X jóval felette áll.
2007: Windows Vista – Hosszú halasztások után megjelenik a Vista, melyet a szakemberek, valamint a felhasználók többsége a Microsoft egyik legkiábrándítóbb Windows családjának ítélte.
2009: Windows 7 – A Windows 7 rengeteg újítással érkezett. Több ismert cég kijelentése szerint a Windows 7 egy álruhába öltöztetett Vista, melyet kicsit feljavítottak, használhatóbbá tették.
2012: Windows 8 – Teljesen új fejlesztési irányba fogott a Microsoft. Megpróbálja összehozni az asztali élményt a mobilitással.
A lista természetesen nem teljes. Nem esett szó például szerver operációs rendszerekről, és nem volt szó mobil eszközökre fejlesztett rendszerekről sem. De ha igény lesz rá, nekifutok annak is.